5. Internationale Drehorgelfestival in Keszthely, Ungarn, findet vom 2.-3. September 2017 statt! Magyarország ötödik Nemzetközi Verkli Fesztiválja Keszthelyen 2017, szeptember 2-tól – 3-ig. The 5-th international Barrel Organ Festival in Keszthely, Hungary, takes place from September 2 to September 3, 2017. 5 Интернациональный фестиваль шарманщиков состоится в городе Кестхей в Венгрии 2 - 3 сентября 2017г.

postheadericon Mechanikus hangszerek (zenegépek) Jelentőség, működési mód és szociális helyzet

 

A mechanikus hangszerek (önjátszó hangszerek,zeneautomaták is) olyan hangszerek,melyek esetében a hangsort egy hanginformáció-hordozó automatikusan működteti.A mechanikus hangszerek többsége az ember beavatkozási lehetősége nélkül reprodukálja a zenét. A mechanikus hangszerek három részből állnak: a hangzó rész (a tényleges hangszer), a hanginfomáció-hordozó és a meghajtó.

 

Hanginformáció-hordozóként a korábbi évszázadokban egy forgó fémszegecses henger szolgált és egy kar segítségével pl.egy orgona szelepeit nyitotta-zárta,vagy egy zongora kalapácsait mozgatta. Az 1900-as évek táján csaknem az összes mechanikus hangszernél kiszorították a fémtüskés hengert azok, amelyek lyukasztott papírtekercs formájában lyuk-szalaggal vagy redőzött kartonkottákkal működtek, s melyeket lényegesen egyszerűbben lehetett  előállítani és korlátlan zenerepertoárt tettek lehetővé. Ehhez még a zenedarabok hossza is tetszőleges lehetett, ellenben egy hengernél a zenedarabnak mindig a henger méretéhez kellett igazodnia.   

 

A zenélő dobozt - közülük sokban tönkrement a mechanikus hangszer - még ma is szegecses henger vagy perforált szegecses fémlemez vezérli. A zenedoboz,melyet 1792-ben a genfi Antoine Favre talált fel, az egyetlen olyan zenegép,amely minden más hangszerrel ellentétben az önműködés céljából került kifejlesztésre. Egy kisebb, Ausztriában és Csehországban  előállított mennyiség kivételével az összes hengeres zenedobozt csak Genfben és a svájci Jurában gyártották és exportálták azokat az egész világba.
 

A mechanikus hangszerek kifejlődése abból az ősrégi emberi szükségletből ered, hogy zenét hallgathasson.A rádió, internet és CD nélküli időkben a zenehallgatás a nemesek és a polgárok privilégiuma volt. Aki zenét akart hallgatni, saját magának kellett hangszeren játszania, vagy koncertterembe vagy operába mennie. amennyire azt megengedhette magának. Legrégebbi, még megmaradt mechanikus hangszerek közé tartoznak a régi templomi harangjátékok, melyeket a 14.századig visszakövethetünk. A 18.században élte virágkorát a fuvola-óra és beköltözött a jómódú polgárházakba. Ilyen fuvola-órák számára alkottak speciális műveket az akkor élő híres komponisták, mint Haydn,  Mozart és Beethoven. Fuvola-órák Haydn zeneműveivel máig megmaradtak.

Erős fellendülés következett a zenegépek számára a 19.szd. második felében, amikor az ipari gyártás megindult, először kis kézműves műhelyekben, később nagyobb gyárakban. A hangszereket nagyrészt vendéglőknek szánták, vagy - mint utcai hangszereket (kintorna,utcai zongora) - a nép szórakoztatására tervezték. Később a nagy karussel - orgonák bevonultak a vásárterekre. Az óragyártás mellett a Schwarzwaldban, elsősorban Waldkirchben jelentős orchestrion és karussel-orgona gyártás alakult ki.
  Ugyanígy nagyszámban állítottak elő gépzongorákat a 19.szd. vége felé, melyeket az Egyesült Államokban pianoláknak hívtak. Ez az elnevezés aztán Európában is meghonosodott. A vezérlés pneumatikusan, lyukasztott papírtekercsekkel történt. A gépzene csúcspontja az úgynevezett reprodukciós zongorák kifejlesztése volt a 20.szd. húszas éveiben. Ezek a hangszerek arra voltak képesek, hogy a zongoraművészek által bejátszott zenedarabot a legmesszemenőkig autentikusan adják vissza, vagyis annak minden finom részletével egyetemben, úgy, ahogyan azt a zongorista előadta. Cégek, mint a Hupfeld Lipcsében, a Welte Freiburgban és mások, egymást múlták felül a leghíresebb zongoraművészek mint Paderevszki, Prokofjev, Horowitz, Rubinstein stb. koncerttekercseinek bejátszásával. A megfelelő pneumatikus rendszer beépítésre került a leghíresebb márkák, mint a Steinway, Bösendorfer és mások pianínóiba, zongoráiba. Még ma is használnak eredeti reprodukciós tekercseket a világ konzervatóriumaiban a zenészhallgatók képzésére.
 

A 20.század fordulóján olyan ipar alakult ki, mely az önműködő hangszek millióit gyártotta privát használat céljára,nagy gyárakban, többezer alkalmazottal, elsősorban Lipcsében. A legjobban elterjedt hangszerek közé tartoztak a lemezes zenélő dobozok (amely a svájci hengeres zenedoboz hanyatlását jelezte), a kicsi és olcsó tekerhető asztaliorgonák (organettek), citerák és még sok más. Sőt, nem sokkal a századforduló után vendéglői hangszer céljára önműködő hegedűket, hárfákat és bendzsókat is készítettek. Később bevonultak a táncos vendéglátóhelyekre az orchestrionok és a hatalmas táncorgonák, ezáltal teljesen kiszorítva a zenészeket.

Ennek az iparnak a hanyatlása már a 20.század elején elkezdődött a fonográf és a gramofon kifejlesztése következtében, és később a rádió elterjedése miatt. A 20-as évek végén már alig volt nagyobb zenegép - gyár.

Ma a zenegépek múzeumokban és magángyűjteményekben találtak helyet, a kultúrtörténeti fejlődés kicsi, de érdekes részét képviselve. Körülbelül három évtizede ismét több ilyen hangszert állítanak elő, részben tradicionális alapon, részben modern, elektronikusan vezérelt hanginformáció - hordozókkal.

Hansjörg Surber